Hópihetánc

Aberrált, beteg szülők - megnyomorított gyermekek

2017. október 17. - hopihetanc

angyal_verzo_hattyuval.jpgA családon belüli erőszakról szóló jogszabályt 3 évnyi, kőkemény harc árán lehetett elfogadtatni a magyar jogalkotóval. Halmazatban a családon belüli erőszak cselekményét mégsem emelik a vádhoz a gyermeküket testileg, vagy lelkileg megnyomorító szülők esetében. Az ügyészek a legtöbb esetben még a szülői felügyeleti jog részleges-feltételes, illetve végleges megvonását sem javasolják. Az a gyanúm, hogy az ügyészek vagy nem a szakmájuk ördögei, vagy, ha igen, akkor teljesen nélkülöznek minden empátiát az áldozatokkal, és az áldozatok testvéreivel kapcsolatban.

Azt már többször, több írásomban is hangsúlyoztam: az állatkínzóknak, gyorsított eljárásban, általában 8 nap alatt letöltendő börtönbüntetés jár. A gyermekeiket kínzó szülőknek, még akkor is, ha a gyermek belehal a kínzásokba, évekig tartó nyomozási eljárás után évekig tartó bírósági eljárásban felfüggesztett börtön jár (letöltendőt általában a sajtónyilvánossággal kísért esetek kapnak csak), és a szülői felügyeleti joguk is gond nélkül megmarad.

Hogyan lehetséges az, hogy gyorsabban és szigorúbban büntetik Magyarországon az állatkínzókat, mint azokat a szülőket, akik a gyermekeiket kínozzák, teszik tönkre testileg-lelkileg, vagy ölik meg?

Nézzünk pár példát.

A Hír Tv Riasztás című műsorának nyilatkozott az az nő, aki a Gyöngyösön halálra éheztetett kislány „anyjának” mondja magát. Első fokon őt 18, a férjét 15 évre ítélték, most felfüggesztettért fellebbeztek másodfokra, mondván, hogy ő bizony etette a kislányt, úgyhogy nem igaz az éheztetés. Meg azt mondja, hogy a gyereknek emésztési problémái voltak, de nem vitte el orvoshoz a kicsit, úgyhogy ez csak gondatlanság, amiért felfüggesztett jár.

Csak.

Megmondom őszintén, forog a gyomrom, amikor ezt a szót „csak” egy „anya” szájából idézve leírom.

Főleg, amikor hallgatom ezt az "anyát", akinek a karjaiban halt meg a gyermeke, majd egy egész napot várt azzal, hogy halott gyermekéhez egyáltalán mentőt hívjon. Ez a nő, miközben felelevenítette a történteket, egyetlen egyszer nem csuklott el a hangja, és egyetlen könnycseppet sem ejtett a kislányáért. ....

Teljesen mindegy, mivel akar kimászni annak felelőssége alól, hogy elhanyagolta nemcsak az elhalálozott, de a még élő gyermekét is (ezt a kérdést a bíróság halmazatban, természetesen, nem vizsgálta), miközben anyagi jólétben éltek, csak hát mindkét szülő alkalmatlan a nevelésre (amit a bíróság szintén természetesen, nem mondott ki. Így történhetett meg, hogy a szülői felügyeleti joga mindkét gyilkos vonatkozásában megmaradt).

Az pedig nem számított emberölés kísérletének (halmazatban) a bíróság megítélésében, hogy a nagyobbik gyermekük csak azért nem halt éhen közöttük, mert az óvodában megfelelő minőségű és mennyiségű élelemhez jutott. …

Mint ahogyan családon belüli erőszaknak sem minősült.

És mivel menti magát ez a nő? Azzal, hogy nem gondolták volna, hogy belehalhat az éhezésbe, hiába, hogy a halálozási testsúlya mindössze 250 grammal volt több, mint a születési testsúlya a 1.5 éves kislánynak. ….

A másik, hasonló eset Boldván történt, szintén családon belüli erőszak, mégpedig szexuális- és fizikai erőszak. Természetesen, halmazatban ez az eset sem minősült családon belüli erőszakként.

Az elkövető az „apa” volt, aki folyamatosan verte és bezárva tartotta a lányát, miközben párhuzamban élt szexuális életet úgy a lányával, mint a feleségével. A lányának ebből a folyamatos erőszakból 2 gyermeke született, az egyik gyermeket az erőszakot tevő „apa” és az erőszakhoz asszisztáló „anya” megölte.

A családon belüli halmazati erőszakot elszenvedő lány ma már nagykorú. Most már mer beszélni a vele történtekről. Elmondta, hogy segítséget kért az anyjától, de az, segítségnyújtás helyett a férje mellé állt, és kényszerítette a lányát arra, hogy tűrjön, és hallgasson.

Véletlenül derült fény a történtekre, mert a második otthonszülését követően a lány bevérzett, és kórházi ellátást igényelt. Az orvosok értesítették a rendőrséget.

Az „apa” azzal próbálta védeni magát a bíróságon, hogy a lánya „akarta” a közöttük lévő szexuális kapcsolatot, ami már a kislány 10 éves korától tartott. ….

Ennek az áldozatnak 7 testvére van, és él még ezekkel a „szülőkkel”. S bár az ügyészség már vádat emelt, a vádban nem szerepel a szülői felügyeleti jog megvonására vonatkozó vádképviseleti javaslat. Az is gyanítható, hogy az „anya” a további, 7 kistestvérre tekintettel mindössze felfüggesztettel meg is úszhatja majd, amit, természetesen, mindössze, segítségnyújtás elmulasztása miatt kaphat. Azután ráeresztik majd, vissza, a még élő gyermekeire, mert a szülői felügyeleti joga megmarad. Akiket, ebben a formában, bírósági engedéllyel „nevelhet” tovább veréssel, zsarolással, fenyegetéssel, és kényszerítéssel.

Az áldozattal készített interjú ide kattintva megtekinthető.

Harmadik, leghírhedtebb példa a szigetszentmiklósi család esete, ahol a szülők mindenféle, különös kegyetlenséggel követték el gyermekeik kínzását, közösen. Fekáliával, patkánnyal és bogarakkal etették őket, koszban, mocsokban kellett, hogy éljenek a gyermekek, a személyi higiéniájukat is elhanyagolták, miközben fizikailag-szexuálisan bántalmazták őket. S ha ez még nem lett volna elég, a nyomozás, a vádemelés és a bírósági eljárás során a gyermekeket olyan fokú rendszerabúzusnak tették ki a hatóságok, hogy a gyermekek még annál is nagyobb törést kellett, hogy elszenvedjenek, mint amit a „szüleiktől” már elszenvedtek.

Ezeket a gyermekáldozatokat nemcsak a felnőttek erőszakolták meg, szexuálisan, hanem arra is rákényszerítették őket, hogy a szemük előtt éljenek a testvérek, egymással szexuális életet, amellett, hogy különféle tárgyakkal is, különféle testnyílásokon keresztül erőszakolták őket. A szexuális erőszak a gyermekek 10 éves kora ELŐTT kezdődött, és folytatólagos elkövetéssel tartott egészen a gyermekek nevelőszülőkhöz kerüléséig. Ahol aztán a gyermekek megnyíltak, és beszélni kezdtek. Ott már biztonságban voltak, el merték mondani, mi történt velük.

A Budapest Környéki Törvényszék volt olyan merész, hogy azt állította: a gyermekek hazudnak, a vádak nem igazak. Hogy ítéletét alátámaszthassa, sorozatos kihallgatásoknak tette ki a gyermekáldozatokat, hogy megtörjenek (ami így is lett), egyetlen szakértőt vont be a törvényszék, aki rájuk üvöltve, megfélemlítette a gyermekeket, ordítva szólítva fel őket arra, hogy „Ne hazudjál már!” ….

Hogy a szakértő maga is kezelésre szorul, az ebből teljesen nyilvánvaló. A Törvényszék mégis helyt adott a „szakvéleménynek”, amely zsarolással és fenegetéssel készült el.  A szakértő kamarából való kizárására a törvényszék nem tett indítványt, vádat a „szakértő” ellen, gyermekek pszichikai bántalmazása miatt nem emelt. És, természetesen, FEL IS MENTETTE az elkövető szülőket. Csak a fellebbezéseknek volt köszönhető, hogy a Fővárosi Ítélőtábla elé került az ügy tárgyalásának joga, akinek első dolga volt mindkét szülőtől végleg megvonni – nagyon helyesen - a szülői felügyeleti jogot, és letöltendő 13-13 év fegyházat szabott ki rájuk.

A vád azonban nem szólt mégsem családon belüli erőszakról. A vád „mindössze” szexuális erőszak és kiskorú veszélyeztetése volt. Pedig ettől jóval több minden is történt, a gyermekek lelke pedig egy életre megnyomorodott. A maradandó pszichikai károsodás okozása sem szerepelt a vádpontok között.

És még nincs vége.

A nő, aki a megkínzott gyermekek „anyjának” mondja magát, volt olyan pofátlan, hogy vádat emelt – hamis vádért - az áldozatai, azaz, saját gyermekei ellen a nyáron.

Ugye, nem kell minősíteni azt a menekülő útvonalat, ami maguktól ezeknek nem jutott volna eszükbe, lévén a tettük igazolja és bizonyítja az IQ-jukat, de az EQ-jukat is. Biztos vagyok abban, hogy ezt az irányt a védőjük javasolta, a nő pedig belement. Érdekes, hogy nem a házaspár férfitagja tette meg a feljelentést, hanem a nő. Miért tette ezt a feljelentést? Mert a hamis vádat a legkönnyebben verheti a gyermekeire, így ő szabadulhat, a gyermekei pedig, mivel 14 év alattiak, ezért a bűncselekményért nem elítélhetőek.

Még most is tárgyként használja, és ki- és felhasználja a gyermekeit, még egy nagyot beléjük rúgva. …. Az Anyatigris. …. Aki, anyatigrisként önmagát és velejéig romlott életét védi. Még most sincs tekintettel a gyermekeire. …

Végül a statisztika: „A hazai és nemzetközi vizsgálatok szerint a gyermekbántalmazásos esetek 48– 50 százaléka elhanyagolás, 25 százaléka fizikai, 20 százaléka érzelmi bántalmazás, 5 százaléka szexuális zaklatás. Természetesen ezek a formák a legtöbb érintettnél keverednek. Az esetek 80 százalékát családon belül követik el, 41 százalékban az apa, 39 százalékban az anya a bántalmazó. Hazánkban négyszer annyi gyerek hal meg emiatt, mint a fejlettebb országokban.”

Engedjék meg nekem az olvasók, hogy ne írjak zárszót a fentiekhez. Egyszerűen nem tudok.

Zokog a szívem.

Ennyi a magyar iGAZSÁG-szolgáltatás, ha az áldozatok gyermekek. …